a tudósok szekvenálták a Cape bees teljes genomját, a Dél-Afrikában élő mézelő méhek elszigetelt populációját, amely stratégiát dolgozott ki a hímek nélküli szaporodásra.
a svéd Uppsalai Egyetem kutatói összehasonlították a genomot a mézelő méhek más populációival, hogy kiderítsék az ivartalan szaporodásuk mögött rejlő genetikai mechanizmusokat.
a legtöbb állat szexuálisan szaporodik, ami azt jelenti, hogy mind a hímek, mind a nőstények szükségesek a faj túléléséhez.
normális esetben a mézelő méh sem kivétel ez alól a szabály alól: a nőstény méhkirálynő új utódokat hoz létre olyan tojások tojásával, amelyeket hím Drónok spermája megtermékenyített.
az Afrika Déli fokán élő mézelő méhek egy elszigetelt populációja azonban stratégiát dolgozott ki a hímek nélkül.
a Cape bee-ben a női munkaméhek képesek ivartalanul szaporodni: olyan petéket raknak le, amelyeket lényegében saját DNS-ük megtermékenyít, amely új munkaméhekké fejlődik.
az ilyen méhek képesek behatolni más méhek fészkeibe is, és így tovább szaporodnak, végül átveszik az idegen fészkeket, ezt a viselkedést társadalmi parazitizmusnak nevezik.
ennek az egyedülálló viselkedésnek a magyarázata ismeretlen, azonban a kutatók közelebb kerültek a mögöttes genetikai mechanizmusok feltárásához.
a csapat szekvenálta a Cape méhek mintájának teljes genomját, és összehasonlította azokat a mézelő méhek más populációival, amelyek normálisan szaporodnak.
feltűnő különbségeket találtak több génben, amelyek megmagyarázhatják mind a rendellenes tojástermelést, amely hímek nélküli szaporodáshoz vezet, mind az egyedülálló társadalmi parazitizmus viselkedését.
“az a kérdés, hogy miért alakult ki ez a mézelő méhpopuláció Dél-Afrikában, hogy ivartalanul szaporodjon, még mindig rejtély.
de az érintett gének megértése közelebb hoz minket a megértéséhez” – mondta Matthew Webster, az Uppsalai Egyetem kutatója.
“ez a tanulmány segít megérteni, hogy a gének hogyan szabályozzák a biológiai folyamatokat, például a sejtosztódást és a viselkedést” – mondta Webster.
“továbbá annak megértése, hogy a populációk miért szaporodnak néha ivartalanul, segíthet megérteni a szex evolúciós előnyeit, ami az evolúciós biológusok egyik fő rejtélye” – tette hozzá.