a politikai tényezők mindig is nagy hatással voltak az utazási igényekre. Sokkal nagyobb figyelmet kaptak (különösen Európában és Észak-Amerikában) 9/11 óta, és a látványos terrortámadások megnövekedett száma nyugaton. Különböző típusú politikai tényezőket tárgyalunk itt; a nemzetközi megállapodásoktól a terrortámadásokig.
az elmúlt években a politikai zavargások (például az Arab tavasz) és a terrortámadások formájában jelentkező politikai tényezők egyre nagyobb hatást gyakoroltak a turisztikai keresletre (vö. Dwyer et al., 2009). Az olyan terrortámadások, mint például a 9/11, nagy átmeneti hatást gyakoroltak a nemzetközi turisták számára világszerte, nem csak az Egyesült Államokban és New Yorkban, hanem más célállomásokon is. A leendő turisták inkább haboztak hosszú utakat foglalni, és az olyan fogalmak, mint a “tartózkodás”, népszerűvé váltak. Gyakran azonban a kereslet átmeneti visszaeséséről vagy az utazási szokások megváltozásáról van szó. Ez utóbbira példa az észak-afrikai országokba irányuló utazások iránti kereslet csökkenése (az arab tavasz után) Spanyolország és más “biztonságosabb” mediterrán úti célok javára. Ezt nevezzük szubsztitúciós hatásnak.
egy másik példa erre Párizs, ahol 8,5% – kal csökkent a szállodai éjszakák száma a 2015.novemberi terrortámadást követő hat hónapban, a spanyolországi és görögországi látogatások növekedésével egy időben. Hosszú távon továbbra is növeljük, hogy mennyit utazunk, de bizonyos érintett úti célok iránti kereslet csökken. Egy nemrégiben skandináv kontextusban végzett tanulmány kimutatta, hogy úgy tűnik, hogy nem változtatunk utazási szokásainkon, ha egy terrortámadásról van szó, amelyet egyetlen személy hajt végre, akit később letartóztatnak és megállítanak (mint Oslóban, 2011-ben).
szorosan kapcsolódik a terrortámadásokhoz és a háborúhoz az egyes országok politikai kormányzásának módja. A diktatúrák és az autoriter kormányzással rendelkező országok gátolják a keresletet. Az ország kormányzása gyakran befolyásolja az utazással kapcsolatos szabályozásokat, például a vízum-és határátlépési szabályokat, de a fizetett szabadsághoz való jogot is. Ez utóbbi megjelenése az egyik legnagyobb oka a charter ünnepek és a tömegturizmus növekedésének. Ami a határrendeletet illeti, a Schengeni Megállapodás nagy hatással volt Európában, és döntő szerepet játszik az Európa közötti idegenforgalomban. Ez az egyszerűsítés megszünteti a nemzetközi utazás útjában álló akadályokat. Az országok közötti kereskedelmi megállapodások szintén nagyon fontosak. Tipikus példa erre a 90-es évek európai légitársasági piacának deregulációja, amely egyre olcsóbb járatokat eredményezett, valamint az úgynevezett fapados légitársaságok (köztük a Ryanair és a Norwegian) fejlődése, amelyek lehetővé teszik, hogy egyre többen legyünk turisták.
Források:
Dwyer, L., Edwards, D., Mistilis, N., Roman, C., & Scott, N. (2009). Cél-és vállalkozásmenedzsment a turizmus jövőjéért. Turisztikai Menedzsment, 30(1), 63-74
Hall, C. M., & Lew, A. A. (2009). A turizmus hatásainak megértése és kezelése: integrált megközelítés. Routledge.
Rodionova, Z. (2016, Augusztus 23.). Párizs veszít 644m, mint a turisták elkerül a város után terrortámadások. A Független. Nedladdad F. D. (5800)
Wang, Y.-S. (2009). A válsághelyzetek és a makrogazdasági tevékenység hatása Tajvan nemzetközi bejövő turisztikai keresletére. Turisztikai Menedzsment, 30(1), 75-82.
Wolff, K., & Larsen, S. (2017). A Terror taxonómiája – a Terror különböző fajtáinak a kockázati felfogásra gyakorolt hatásáról. Scandinavian Journal of Hospitality and Tourism, 17(2), 111-128.