mindannyian egy hatalmas, több mérföld mélységű levegő óceán alatt élünk:a légkör. A testünkre nehezedő nyomás nagyjából megegyezik azzal, mintha tíz méter tengervíz nyomna le minket állandóan. Tengerszinten, mivel a levegő összenyomható, a fölöttünk lévő levegő súlya összenyomja a körülöttünk lévő levegőt, sűrűbbé téve azt. Ahogy felfelé megy (például hegymászás közben), a levegő kevésbé összenyomódik, ezért vékonyabb.
a nyomáscsökkenés fontos hatása ez: egy adott levegőmennyiségben kevesebb molekula van jelen. Ez valójában csak egy másik módja annak, hogy azt mondjuk, hogy a nyomás alacsonyabb (ezt Boyle-törvénynek hívják). Az oxigén molekulák százalékos aránya pontosan ugyanaz: 21% (valójában 20,9%). A probléma az, hogy minden jelenlévő molekula kevesebb, beleértve az oxigént is.
bár a légkörben az oxigén százalékos aránya megegyezik, a “vékonyabb levegő” azt jelenti, hogy kevesebb oxigén van a légzéshez. Próbálja ki a légköri nyomás kalkulátor, hogy hogyan Légnyomás változások nagy magasságokban, valamint, hogy mennyivel kevesebb oxigén áll rendelkezésre minden magasságban.
a test számos fiziológiai változást hajt végre annak érdekében, hogy jobban megbirkózzon az oxigén hiányával nagy magasságban. Ezt a folyamatot akklimatizációnak nevezik. Ha nem akklimatizálódik megfelelően, akkor jelentősen növeli az AMS (akut hegyi betegség), vagy még rosszabb, HAPE (nagy magasságú tüdőödéma) vagy akár HACE (nagy magasságú agyi ödéma) kialakulásának esélyét.