Mit kell tudni az adókikerülésről-Leideni Egyetem

kérjük, vegye figyelembe: Ez egy cikk frissített változata, amely korábban a Panama-iratok közzétételét követően jelent meg weboldalunkon. Egyes információk elavultak lehetnek.

mit értünk adóelkerülés alatt?

az adóelkerülés valahol az adó megtakarítása és az adó elkerülése között van. Az adócsökkentés teljesen legális, és mindannyian ezt tesszük. A háztulajdonosok például levonhatják a jelzáloghitel-kamatot adóköteles jövedelmükből. Másrészt bárki, aki adócsalásban vesz részt, illegálisan cselekszik. Ez lehet például egy festő, aki nem jelent be fizetett munkát az adóhivatalnak. Az adóelkerülés valahol a kettő között van, Jan Vleggert, az adójog professzora, magyarázza. Lehet, hogy törvényes a törvény szerint, de vannak emberek, akik nemkívánatosnak vagy erkölcstelennek tartják. Ez vonatkozik néhány nagy multinacionális vállalatra, amelyek nyereségüket úgynevezett adóparadicsomokba irányítják, nagyon alacsony adókulcsokkal.’

miért van olyan sok ellenállás a társadalomban az adóelkerülés ellen?

az adókikerülés elsősorban csak nagy multinacionális vállalatok esetében lehetséges. A Starbucks amerikai kávéházlánc például széles körben használja a komplex konstrukciókat annak érdekében, hogy kevesebb adót fizessen. Az utca sarkán található helyi kávézóban általában nincs adójogászok serege, ezért a teljes adót meg kell fizetniük. Ez tisztességtelen versenyhez vezet. Nem csak, hogy ezek a vállalatok kihasználják egy ország infrastruktúráját, de alig fizetnek semmit e létesítmények fenntartása érdekében. ‘Az adófizetés elfogadhatóbbá válik, ha látja, hogy mások is ugyanolyan mértékben fizetnek-mondja Vleggeert. Jelenleg nem mindig ez a helyzet.’

mi Hollandia szerepe az adóelkerülésben?

vannak olyanok – főleg amerikai multinacionális vállalatok–, akik pénzüket olyan országba irányítják, ahol alacsonyak az adók, például Panama, A Kajmán-szigetek vagy Bermuda. De nem egyszerű dolog pénzt szerezni ezekbe az adóparadicsomokba. Ha egy amerikai vállalat nyeresége közvetlenül a Kajmán-szigetekre kerül, akkor ennek a társaságnak gyakran jelentős százalékos forrásadót kell fizetnie az Egyesült Államokban és más országokban, ahol a nyereség keletkezik. Amit sok multinacionális vállalat csinál, az egy postafiók-társaság létrehozása Hollandiában, amely tranzitkikötőként szolgálhat a jogdíjak és a kamatok számára. Vleggeert: ‘mivel Hollandia számos országgal kétoldalú adóegyezményeket kötött, a multinacionális vállalatoknak gyakran nem kell forrásadót fizetniük. A holland adóhatóság maga nem vet ki forrásadót. Következésképpen a nyereség adó megfizetése nélkül jut el az adóparadicsomba.’

szigorítani kell-e az adóelkerülés szabályait?

a lakosság és a politikai döntéshozók között széles körű egyetértés van abban, hogy a jelenlegi mértékű adóelkerülést meg kell szüntetni. ‘Azok a szerződések, amelyek lehetővé teszik az elkerülést, főleg a mai naptól nagyon eltérő időpontból származnak’ – kommentálja Tanja Bender, a nemzetközi adójog professzora. A szellemi tulajdon szerepe az utóbbi évtizedekben sokkal fontosabbá vált. A Starbucks márkanév és logó például sokkal többet ér, mint az általuk forgalmazott csésze kávé. Ez megkönnyíti az adóelkerülést. Logisztikai okai vannak annak, hogy nem növeli a botokat, és a teljes kávéüzletet a Kajmán-szigetekre költözteti. De azáltal, hogy márkajogait megtalálja a Kajmán-szigeteken, majd “felveszi” ezeket a jogokat a saját fióktelepeihez a világ minden tájáról, egy multinacionális vállalat megbizonyosodhat arról, hogy a jogdíjak utat találnak egy adóparadicsomba, ahol alig fizetnek adót.’

milyen intézkedéseket tehetünk az adóelkerülés megelőzésére?

a Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet (OECD) – amely 35, főként nyugati ország partnersége – 2015-ben intézkedéscsomagot fogadott el a multinacionális vállalatok adóztatására vonatkozó szabályok szigorítása érdekében. Az egyik intézkedés az, hogy az országok közötti kétoldalú adóegyezményekhez visszaélésellenes záradékot kell hozzáadni. A forrásország – vagyis az az ország, ahol a nyereség keletkezik – forrásadót vethet ki, ha a pénzt adóparadicsomba irányítják az adókötelezettség csökkentése érdekében. Vleggeert úgy véli, hogy ezek az intézkedések nem mennek elég messzire. Azt szeretné látni, hogy az országok forrásadót vetnek ki minden olyan vállalkozáson belüli tranzakcióra, amely adóparadicsomba kerül. Az Európai Unió iránymutatásokat dolgozhatna ki ezzel kapcsolatban. Bender óvatosabb: az OECD intézkedései fontos lépést jelentenek. A kiegészítő uniós szabályok egyenlő versenyfeltételeket teremthetnek Európán belül, de a verseny szempontjából igen kedvezőtlenek. Az EU-n kívüli országok, mint például az Egyesült Államok és hamarosan az Egyesült Királyság is profitálni fognak ezekből a szabályokból, és a multinacionális vállalatok továbbra is más útvonalakat használhatnak az adóelkerülés érdekében.’

miért nem hozta meg az OECD ezeket az intézkedéseket korábban?

a probléma természetesen az, hogy az országoknak különböző érdekeik vannak. Sok ország több pénzt kap a pénztárában, amikor a multinacionális vállalatok több adót fizetnek, de egy olyan ország, mint Hollandia, szintén profitál a jelenlegi helyzetből. Mivel sok pénz halad át Hollandián, ez társasági adót generál. A postafiókcégek pedig munkahelyeket teremtenek Amszterdamban, például ügyvédek, adótanácsadók és munkatársaik számára. ‘A jelenlegi módszer Hollandia táptalajaként is működik’ – magyarázza Bender. Amikor egy multinacionális konszern rájön, hogy Hollandia jó környezet azoknak a vállalatoknak, amelyek itt szeretnének vállalkozást alapítani, egy kis postafiók-társaság fokozatosan a vállalat európai központjává fejlődhet. ‘

• társasági jog
• nemzetközi adójog
• adójog
• adószerződések

levél a szerkesztő