az angol “keresztség” szó a görög “BAPTISMA” – ból származik, ami azt jelenti, hogy “merülni, merülni, merülni, merülni stb.” egyetlen vallási téma sem vált ki több vitát, mint a keresztség. Az érzések mélyek, és sokakkal nincs helye a vitának. Ez a vita nem a Biblia tanításának hiányából fakad, mert a Bibliának sok mondanivalója van a témáról. Úgy tűnik, hogy a probléma az, hogy sokan nem alkalmazzák megfelelően a bibliai tanítást.
a félreértések egyik ilyen területét az okozza, hogy nem tesznek különbséget a Biblia különböző keresztelései között. Az Újszövetségben hat keresztelést olvasunk. Meg kell jegyezni, hogy a keresztség kizárólag újszövetségi szó. Ha hat keresztségről van szó, hogyan hangoljuk ezt össze Pál kijelentésével az Ef 4:5-ben: “…egy keresztség van” ? Ez a látszólagos probléma akkor oldódik meg, amikor rájövünk, hogy a hat keresztelésből négy már betöltötte célját, az egyik még a jövő, a másik pedig, az “egy”, jelenleg hatályban van.
1. Mózes megkeresztelkedése
ennek a keresztségnek a beszámolója az Ex. 14:5-30. Az Újszövetség említése a 1 Cor. 10:1-2. Ezekben a versekben Pál kijelenti, hogy atyáink a felhő alatt voltak, és mindnyájan átmentek a tengeren, és megkeresztelkedtek Mózeshez a felhőben és a tengerben. Ez történelmi esemény volt. Csak egyszer történt. Ma nincs kapcsolatunk vele, kivéve egy tipikus módon. A tizenegy versben Pál kijelentette, hogy “… példákért történt velük”, vagy példaként. Ma keresztelkedünk meg Krisztusban (Gal. 3:27). Mivel ez egy tipikus keresztség, nem lehet az, amelyet Krisztus parancsolt, vagy az, amelyet Pál EF-ben beszélt. 4:5.
2. János megkeresztelkedése
János megkeresztelkedése Mattban van feljegyezve. 3:1-11. János felkészítette az embereket Jézus eljövetelére (Lukács 1 :17). Izrael nagy gonoszságban volt, amikor János eljött, ezért szükség volt valakire, aki eljött, és felkészítette az embereket Jézusra. János küldetése, valamint keresztsége előkészítő jellegű volt. János keresztsége abban különbözött a Jézus által megparancsolt keresztségtől, hogy a János által megkeresztelteknek hinniük kellett benne (Jézusban), amely el fog jönni, míg a keresztény keresztséggel megkeresztelteknek meg kellett vallaniuk Krisztusba vetett hitüket (ApCsel 8:36-38), aki már eljött. Miután a nagy megbízást Krisztus adta, az emberek megkeresztelkedtek az Atya, a fiú és a Szentlélek nevére (Mt. 28:18-20). János soha nem keresztelte meg ezt a nevet. János keresztsége csak zsidóknak szólt. Nem így a keresztény keresztség, ez volt az egész emberiség (Márk 16:15-16). Az Apostolok Cselekedetei 19:1-5 világossá teszi, hogy János keresztsége ma nincs hatályban, mivel Krisztus eljött. Ebből arra következtethetünk, hogy János keresztsége Krisztus halála után érvénytelenné vált.
3. A szenvedés keresztsége
erről olvasunk a mát. 20:22-23. Jézus gyakran utalt jövőbeli szenvedéseire keresztségként, azaz temetésként vagy alámerülésként ezekbe a szenvedésekbe. Ez jelképes keresztség, mivel utal arra a fájdalomra és gyötrelemre, amellyel Krisztus legyőzött (elmerült), amikor meghalt a kereszten a bűneinkért. Így azt mondhatjuk, hogy Krisztust eltemették vagy megkeresztelték szenvedésben. Ez azonban nem lehet az a keresztség, amelyet Krisztus parancsolt minden embernek.
4. A Tűzkeresztség
Matt. 3: 11 ezt olvassuk: “valóban megkeresztellek téged vízzel a bűnbánatra; de aki utánam jön, hatalmasabb nálam, akinek cipőjét nem vagyok méltó viselni: megkeresztel téged Szentlélekkel és tűzzel”. János egy vegyes sokasághoz beszélt, akik közül néhányan később Krisztus tanítványai lettek, és megkapták a Szentlélek keresztségét. Mások elutasítják a Messiást, és tűzzel keresztelkednek meg. Ezért hívták őket a viperák nemzedékének a hetedik versben. A tűzkeresztség tehát arra a büntetésre utal, amely azokra vár, akik elutasítják Krisztust. Ez a gonoszok végső lakóhelye a “pokol tűzben”. Örök tűzbe vettetik (Mát. 25:41). “A tűz és kénkő tavába vettetik” (jel 20: 10). A tűzkeresztség még jövő, még be kell teljesednie. (Matt. 13:41-42).
5. A Szentlélek keresztsége
ugyanebben a versben (Mt. 3:11), Jézus megígérte, hogy egyeseket megkeresztel a Szentlélekkel. Kinek tette Krisztus ezt az ígéretet? A válasz megtalálható a János 14: 16-17-ben; 16:3-ban. Mindkét szakaszban egyértelmű, hogy az apostolok voltak azok, akiknek az ígéretet tették. Isten azt mondta a Jóel 2: 28 – ban: “…1 kiárasztja az én lelkemet minden testre…” ebben az utalásban csak kétféle test van-zsidó és nem-zsidó. Az ApCsel 2: 1-4-ben van egy beszámolónk arról, hogy a lélek kiáradt a zsidókra (Apostolok) Pünkösd napján. Az ApCsel 10: 44-48-ban beszámolunk arról, hogy a szellem kiáradt a pogányokra Kornéliusz házában. Meg kell jegyezni, hogy a lélek keresztsége ígéret volt, nem pedig parancs. Soha senki nem kapott parancsot arra, hogy megkeresztelkedjen a Szentlélekkel, és csak bizonyos személyek kapták meg az ígéretet. Ma csak egy keresztség van, és ez nem szent szellem keresztség. Pünkösdkor Péter két keresztségnek volt tanúja, az apostolok Szentlélekkel való megkeresztelkedésének és a vízben való megkeresztelkedésnek a 3000 megtérten (ApCsel 2:1-4; 38-41). Körülbelül tíz évvel később Péter ismét két keresztelésnek volt tanúja Kornélius házában ,a Szent Szellem megkeresztelkedésének, majd a vízben való megkeresztelkedésnek (ApCsel 10:44-48). De az AD. 64, Pál azt írta, hogy van egy keresztség (EF. 4:5). Amikor Pál ezt írta, a Szent Szellemmel való megkeresztelkedés betöltötte célját, és elhunyt. (A Szent Szellemmel való megkeresztelkedés további tanulmányozását lásd a 32. oldalon).
6. Keresztény keresztség vagy a Nagy Bizottság megkeresztelése
ez egy keresztséget hagy nekünk megvitatni. Az eddig tanulmányozott öt közül egyik sem az a keresztség, amellyel ma meg kell keresztelnünk. Miután Jézus Krisztus feltámadt a halálból, ő adta a nagy megbízást Matt. 28:19-20. Ez így szól,
“Menjetek azért, és Tanítsatok minden népet, megkeresztelve őket az Atya, a fiú és a Szentlélek nevében; megtanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit parancsoltam néktek; és ímé, én veletek vagyok mindvégig, a világ végéig.”
annak érdekében, hogy segítsen nekünk megérteni a keresztény keresztséget vagy az Úr nagy megbízásának keresztségét, van néhány jól megfogalmazott kérdésünk, amelyek pontosan meghatározzák, mit tesz ez a keresztség.
A. említi a Biblia a keresztelkedést? Igen. Az Újszövetségben több mint 100 utalás található a keresztség, keresztelés és megkeresztelkedés szavakra.
B. meghatározza a Biblia a keresztelkedést? Igen. A Kol 2: 12-ben ez áll: “vele együtt temették el a keresztségben, ahol ti is feltámadtatok vele együtt az Isten működésének hite által, aki feltámasztotta őt a halálból. Róma 6: 3-4: “nem tudjátok, hogy sokan közülünk, akik megkeresztelkedtünk Jézus Krisztusba, megkeresztelkedtünk az ő halálába? Ezért eltemetünk vele a keresztség által a halálba: mint ahogy Krisztus feltámadt a halálból az Atya dicsősége által, úgy nekünk is az élet újszerűségében kell járnunk.”A keresztség temetés, vízbe merítés. A permetezés vagy az öntés nem fog. (Az új életben való járásról lásd: 2 Tim. 2:19 és Titusz 2: 11-14).
C. mond a Biblia példákat a keresztelkedésre? Igen. A cselekedetek 2: 37-41-ben van egy példa arra, hogy körülbelül 3000-en keresztelkedtek meg. Az ApCsel 8 olvasunk a nemes Etiópiából.
ismét a cselekedetek 16-ban olvashatunk a Filippi börtönőr megtéréséről és megkeresztelkedéséről. Valójában, ha elolvasod a cselekedetek könyvét, nagyon élénk képet kapsz arról, hogy sok ember megkeresztelkedik az Úr parancsaival összhangban.
D. mondja-e a Biblia, hogy mire való a keresztség? Hagyjuk, hogy az ApCsel 2: 38 megválaszolja ezt a kérdést: “akkor Péter azt mondta nekik: Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg mindnyájan Jézus Krisztus nevében a bűnök bocsánatára, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát.”A keresztség azért történik, hogy elnyerjük bűneink bocsánatát és a Szentlélek ajándékát.
E. mondja-e a Biblia, hogy mit tesz a keresztelkedés? Vizsgáljuk meg a következő szentírásokat. Az 1Péter 3: 21-ben ez áll: “a hasonló alak, ahol még a keresztség is van, most is megment minket (nem a test szennyének eltüntetése, hanem a jó lelkiismeret válasza Isten felé) Jézus Krisztus feltámadása által. Az ApCsel 22: 16 így szól: “és most miért kátrányozol? kelj fel, és keresztelkedj meg, és mosd el bűneidet, segítségül hívva az Úr nevét.”Márk 16: 15-16” és monda nékik: Menjetek el az egész világba, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. Aki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül; aki pedig nem hisz, elkárhozik.”Gal – Ban. 3: 26-27 így szól: “mert ti mindnyájan Isten gyermekei vagytok a Krisztus Jézusban való hit által. Mert sokan közületek, akik Krisztusba keresztelkedtetek, Krisztust öltöttétek magatokra.”A fenti szentírásokból láthatjuk, hogy a keresztség megmenti, lemossa a bűnöket, és Krisztusba helyezi őket. Ilyen bizonyságtétellel ki mondaná, hogy a keresztelkedés nem lényeges?
F. tájékoztat-e minket a Biblia arról, hogy kit kell megkeresztelni? Igen, határozottan. Vegye figyelembe a következő vázlatot:
- azok, akiket tanítanak-Márk 16: 15-16
- azok, akik hisznek– Márk 16:15-16
- azok, akik hajlandóak bűnbánatot tartani–ApCsel 2: 38
- azok, akik hajlandóak kijelenteni Krisztusba vetett hitüket-ApCsel 8: 37
- azok, akik örömmel fogadják az igét-ApCsel 2:41
bárki, aki megfelel a fenti követelményeknek, megkeresztelkedhet. Azok, akik nem tudnak találkozni velük, nem állnak készen a keresztségre. De valaki azt mondja: “mi van a babákkal?”Ez egy jó kérdés, mert nincs szentírási alapja a kisgyermekek megkeresztelésének. A Biblia nem tanít ilyet. A csecsemők képtelenek hinni, megbánni, megvallani és elfogadni az igét. Ezért nem lehet szentírásszerűen megkeresztelkedni. A keresztség a bűnök bocsánatára szolgál, és a kisgyermekek soha nem vétkeztek. Ezért nincs szükségük keresztségre. Lásd Máté 18: 1-4 és Máté 19:14.
G. mondja-e a Biblia, hogy mikor kell megkeresztelkedni? Valóban így van. A válasz-most. Sault az ApCsel 22:16-ban megkérdezték: “miért kátrányozol? kelj fel, és keresztelkedj meg… ” az ApCsel 8: 12 azt mondja, hogy “amikor hittek, megkeresztelkedtek.”A börtönőrt az ApCsel 16 – ban az éjszaka ugyanazon órájában fogták el, és megkeresztelkedett, 33.vers. Ez valami, amit nem szabad elhalasztani. A halál túl biztos, és az örökkévalóság túl hosszú ahhoz, hogy valaki a lelkével játsszon. Ezért, amikor valaki megérti kötelességét, a keresztségnek a lehető leghamarabb követnie kell.
a bűnök bocsánatára