az agy számos része részt vesz a memória folyamatában, beleértve a frontális, temporális és parietális lebenyeket, valamint a hippocampust és az amygdala-t. A memóriazavar súlyossága attól függ, hogy az agy mely részei sérültek és milyen súlyos a sérülés.
a memóriazavar hatással lesz a személy kommunikációjára, még akkor is, ha nincs más kommunikációs zavara. A kommunikációs készségek felületesen érintetlennek tűnhetnek pl. a beszéd normálisan hangzik, és a személy képes lehet bizonyítani a beszélt/ írott nyelv megértését. Kommunikációs képességeiket azonban jelentősen befolyásolhatják memóriaproblémáik.
a memóriazavarok potenciálisan ijesztőek és zavaróak, különösen, ha a személy nem emlékszik arra, hogy mi történt vele, hol vannak, kik azok az emberek, akik segíteni próbálnak nekik, mit várnak el tőlük, Mi történik a családjával stb. Ez az érzelmi szorongás hátrányosan befolyásolhatja a kommunikációt.
a kommunikációs képességekre gondolva hasznos lehet a memóriazavar három típusára gondolni.
a tapasztalt kommunikációs problémák a memóriazavar típusától és súlyosságától függhetnek. Ezek közé tartozik a személy:
- a közölt információk egészének vagy egy részének elfelejtése vagy félreemlékezése.
- nem emlékszik arra, amit már elmondtak neked, ezért gyakran megismétli ugyanazt az információt.
- nem idézik fel a feltett kérdésekre adott válaszokat, ami arra készteti őket, hogy újra és újra megismételjék a kérdést.
- a beszélgetés nyomának elvesztése.
- elveszíti a ‘szál’, amit próbálnak kommunikálni.
- a beszéd tangenciálissá válik, azaz eltávolodik a témától.
- nem emlékezve arra, hogy mit tettek a közelmúltban, jövőbeli tervek, hírek, aktuális ügyek, családi információk, látott filmek, kirándulások, pletykák, viccek stb. Ez azt jelenti, hogy a memóriazavarban szenvedő személynek kevesebb témája lehet. Csökkentették a beszélgetési erőforrásokat. Ez ahhoz vezethet, hogy a beszélgetés ismétlődő, korlátozott hatókörű, és/vagy arra összpontosít, amit a személy emlékszik az agysérülés előtti életéről.
- nem ismerik fel és nem emlékeznek azokra az emberekre, akikkel agysérülést szenvedtek. Ez oda vezethet, hogy nem biztosak abban, hogy milyen kapcsolatban állnak ezekkel az emberekkel. Ez befolyásolhatja, hogy a személy hogyan reagál az új emberekre az életükben az agysérülés után – beleértve azokat az embereket is, akik segíteni akarnak nekik. Lehet, hogy nem reagálnak pozitívan ezekre a látszólagos ‘idegenekre’, akik segíteni próbálnak. Összezavarodhatnak, fenntartott, ellenséges, szorongó vagy akár ijedt, amelyek mind hatással vannak a kommunikációra.
- Nem emlékeztek arra, hogy agysérülésük volt, és összezavarodtak a környezetükkel, a jelenlegi körülményekkel, miért érzik magukat furcsának/másnak/nem tudnak járni stb. Ez szorongást és félelmet okozhat, és hatással lehet arra, hogy konstruktív és segítőkész módon kommunikáljanak gondozóikkal. Visszavonulhatnak, ellenségessé válhatnak stb.
- összezavarodik, ami ‘konfabulációhoz’vezethet. Ez az, amikor az illető olyan dolgokat mond, amelyek nem igazak. Ez nem hazugság, és a személy nem próbálja becsapni az embereket. Ez egy módja annak, hogy az illető megpróbálja megérteni megváltozott és dezorientáló helyzetét. Lehet, hogy zavaros hiedelmeket fejeznek ki, pl. hogy valahol máshol kell lenniük, várnak valakit,tettek valamit, konkrét jövőbeli terveik vannak stb.
a memóriával kapcsolatos további információkért kérjük, olvassa el a weboldal vonatkozó részét.