Bevezetés:
a Hamlet darab William Shakespeare egyik legismertebb darabja. Az 1600-as évek elején írt Hamlet magában foglalja a főszereplő monológjainak sorozatát, amelyekre a mai napig sok más mű hivatkozik. Ebben a darabban a főszereplő, Hamlet jelentős változáson megy keresztül a darab elejétől a végéig. Hamlet átalakulása a kétségbeesett tehetetlen emberből elszánt, magabiztos emberré válik a monológ amelyek az önmegvalósítás tapasztalatainak tükröződései. Van egy drasztikus változás az első monológ a hetedik monológ Hamlet karaktere. Növekedését legjobban a monológok látják, mivel ez az egyetlen alkalom, amikor Hamlet képes igazán megnyílni és kiengedni belső gondolatait és érzéseit.
monológok és tények:
az első monológ az, ahol Hamlet valódi énjét először megmutatják az olvasónak. Ez a monológ az 1. felvonásban van 2. jelenet. A darab ezen a pontján Hamlet herceg depressziós, és az úgynevezett mély melankolikus állapotban van, amely a király és a királynő szerint átvette Hamletet. Hamlet depressziójának számos oka van, többek között apja halála, anyja olyan gyorsan feleségül veszi nagybátyját, és a házasság eredményeként nagybátyját nevezik ki apja helyettesének a királynál.
a király halála még mindig friss ezen a ponton, és Hamlet ideges, hogy az udvar nem gyászol hosszabb ideig, mert a király és a királynő nem hiszik, hogy az udvar nem engedhet meg magának sok időt a gyászra. Mivel a király, a királynő és az egész bíróság így cselekszik Hamlet apjának halálával kapcsolatban, Hamlet a világra mint gyávaság nélküli kertre utal, ami azt jelenti, hogy a világ olyan hely, ahol csak rossz dolgok nőnek, rossz embereknek utalva az udvarban élő emberekre, akik nem gyászolják elég sokáig királyuk halálát. A halál egy apa soha nem könnyű feladat legyőzni, és ez nem segít Hamlet esetében, amikor nem ért egyet a rövid ideig tartó gyász képest, hogy mit érez ez nem csak egy ember, de a néhai dán király. Hamlet azt is mondta, hogy ne gyászoljon tovább Gertrude királynő, ami csak növeli haragját és szomorúságát.
a király halála után Hamlet anyja, Gertrude királynő gyorsan újabb házasságba ugrik Hamlet nagybátyjával, Claudiusszal. Gertrude akciója tovább fokozta a melankóliás szenvedést, ami felemésztette Hamletet, súlyosbította depresszióját és tovább fokozta haragját. Ebben a monológban Hamlet kijelenti: “Ó, Istenem, egy vadállat, aki az értelem diskurzusát akarja, hosszabb ideig gyászolna” (1.2.150-151), Hamlet azt állítja, hogy egy vadállat hosszabb ideig gyászolna egy ilyen halált, mint az anyja; mondván, hogy amit tett, az rosszabb, mint amit még egy vadállat is tenne. Ez azt mutatja, hogy Hamlet depressziója nemcsak apja halála miatt van, hanem azért is, mert úgy érzi, elárulta anyja hűtlensége az apja iránt. Ez hatással van Hamletre, és megmutatja az olvasónak, hogy Hamlet mennyire szereti és törődik az apjával, és mennyire hűséges hozzá.
ez a monológ a kezdete Hamlet depressziójának és haragjának nagybátyja és anyja hűtlensége iránt. Hamlet súlyosan fel van háborodva az életében bekövetkezett minden új változás miatt, amelyet öngyilkosságról mérlegel; bár tudja, hogy nem tudja megtenni, hogy a gondolat még mindig ott van. Ez a monológ csak azoknak az érzelmeknek a kezdete, amelyeket ez a karakter átél a játék során. A Hamlet karakter depressziósnak, frusztráltnak, legyőzöttnek és dühösnek érzi magát az új változások miatt, amelyek csak egy hónapon belül történtek az életében. Amit Hamlet utal ebben a monológban, azt mutatja, hogy így érzi magát, mert nagybátyja király volt, és feleségül vette anyját, miután apja nemrég elhunyt.
az 1.felvonás első nagy monológja után egy másik zajlik a 3. felvonásban, az 1. jelenetben. Hamlet sokat mond arról, amit érez ebben a monológban, ami valójában sokkal rosszabb érzelmek, mint az 1.felvonásban történtek. Ezt megelőzően Hamlet létrehozott egy tervet, és kezdte visszanyerni a bizalom érzését, csak hogy összeomlik, és a depressziója sokkal rosszabb lesz, mint már volt. Ebben a monológban Hamlet kezd elmejátékokat játszani önmagával, ami miatt nem biztos abban, hogy mit tegyen, és bünteti magát, mert lazán bosszút áll apja haláláért.
ennek a monológnak az első része a Hamlet című darab leghíresebb sorait tartalmazza: “lenni vagy nem lenni, ez a kérdés: vajon nemesebb-e az elmében szenvedni a felháborító szerencse hevedereit és nyilait” (3.1.56-58). Ebben a részben Hamlet ismét az öngyilkosság gondolatával játszik, mert nem akarja folytatni a szenvedést. Ezen a ponton Hamlet annyira depressziós, hogy öngyilkosságot akar elkövetni, csak hogy megszabaduljon a benne rejlő depressziótól és a kegyetlenségektől, amit a sors hozott neki. Hamlet belső zűrzavara arról, hogy szenvednie kell-e azon, amivé az élete vált, vagy küzdenie kell a szerencsétlenségek ellen. Hamlet nem biztos abban, hogy mit akar, mert meg akar szabadulni a nyomorúságtól, amelyet állandóan érez, de retteg a haláltól. Hamlet nem tudja, mi vár rá a túlvilágon, és fél attól, hogy mit adhat hozzá a belső harchoz önmagával. Ez azt mutatja, hogy Hamlet depressziója ezen a ponton rosszabb az első monológhoz képest, mert tovább vitatkozik az öngyilkosságról, és mélyen gondolkodik rajta, ahelyett, hogy az öngyilkosság csak egyszerű gondolata lenne. Belső csatát folytat a fejében arról is, hogy mit kell tennie, ahol az első monológban nem így harcolt önmagával.
Hamlet másik kérdése ebben a monológban az, hogy visszatartja Claudius megölését. Hamlet a múltban megfenyegette magát, mert nem teljesítette apja halálának bosszúját. Hamlet most okot ad arra, hogy visszatartsa a Claudius meggyilkolását. Hamlet oka, hogy nem ölte meg a királyt, az, hogy úgy véli, hogy ha megöli Claudiust, akkor ő maga is hasonló sorsra ítéli. Ezzel a Hamlet azt jelenti, hogy tisztátalanná teszi a lelkét, és elveszíti esélyét a mennybe jutásra. Hamlet most fél a király meggyilkolásától, mert tiszta akar maradni. Ez mélyíti Hamlet depresszióját, és sok konfliktust és öngyűlöletet okoz a bosszútól való félelem miatt.
a darabnak ebben a részében Hamlet karaktere depressziósból mély depresszióssá fejlődött, akinek nincs önbizalma, sőt fél is. Mielőtt Hamlet legalább tudta volna, hogy meg akarja ölni nagybátyját, hogy megbosszulja apja halálát, most pedig nem biztos abban, hogy Claudius megölése egyáltalán jó ötlet-e, és aggódik annak következményei miatt. Összességében Hamlet karaktere jelentősen rosszabb lett a játék során.
a hetedik monológ ebben a darabban a 4.felvonásban, a 4. jelenetben játszódik, és egy teljesen új Hamletet ábrázol az előzőhöz képest. Ez a monológ azután következik be, hogy Hamlet megtudja, hogy Fortenbras hamarosan megszállja Lengyelország egy részét. Hamlet kezd megfordulni, és megszabadulni attól a melankolikus hangulattól, ami benne volt. Ezen a ponton rájön, mit akar csinálni, és jobb emberré válik a Hamlethez képest, amelyet szinte az egész játék során láttak.
Hamlet ebben a monológban bemutatott változása az, hogy Hamlet hogyan találja meg a bátorságot, hogy végre megtegye halott apja tettét. Miután meghallotta, hogy Fortenbras hamarosan megszállja Lengyelországot, Hamlet ismét szidja magát, amiért visszatartotta a bosszúját. Hamlet azt gondolja magában, hogy ha ezer katona hajlandó meghalni egy darab földért, akkor biztosan meghalhat apja nevében. Hamlet úgy véli, hogy minden embernek olyan céllal kell élnie, amelyet teljesíteni kell, és rájön, hogy célja az, hogy bosszút álljon apja meggyilkolásával Claudius cserébe. Ennek a monológnak a végén Hamlet azt mondja: “Ó, ettől az időtől kezdve gondolataim véresek legyenek, vagy ne érjenek semmit” (4.4.65-66). Ez mutatja Hamlet eltökéltségét, hogy végre bosszút álljon, és már nem fél megtenni. Hamlet most már tudja, milyen lépéseket kell tennie, és megszerezte a bizalmat, amelyet elvesztett, amikor először hallott apja haláláról. Motivációját akkor találja meg, amikor azt állítja :” akiknek van egy apja, akit megöltek, egy anya megfoltozott. izgatja az értelmemet és a véremet, és mindenki aludjon, miközben szégyenemre húszezer ember közelgő halálát látom” (4.4.57-60). Most úgy dönt, hogy már nem depressziós, és játszik magával. Hamlet egy teljesen új karakterré vált, aki magabiztos, készen áll a cselekvésre, és már nem fog kétségbeesetten ülni.
a Hamlet ezen része az 5.felvonásban is látható, a “készenlét minden” jelenettel. Bár ez nem tartalmazza a monológot, tovább mutatja Hamlet karaktereinek fejlődését depressziós emberből magabiztossá, amikor Hamlet megmutatja, mennyire felkészült Laertes felvállalására a kardharcban. Hamlet azt állítja, hogy gyakorolt, és szilárdan hiszi, hogy képes lehet legyőzni őt, ami azt mutatja, hogyan nyerte vissza a bizalmat.
nézze meg az adaptációt
idézett művek:
Read More From Budapest
“Hamlet William Shakespeare összefoglaló és elemzés Act V: jelenet 2.”Hamlet: V. Felvonás 2. Jelenet 3 Összefoglaló & Elemzés. N. P., N. D. Web. Április 22. 2014. <http://www.cliffsnotes.com/literature/h/hamlet/summary-and-analysis/act-v-scene-2-3>.
” Hamlet Játék Története: Shakespeare Hamletje és a Kamarás emberei.”Hamlet Play History: Shakespeare Hamlet and The Chamberlain’ s Men. N. P., N. D. Web. 19 ápr. 2014. <http://www.shakespeare-online.com/playanalysis/hamletplayhistory.html>.
“Hamlet hetedik monológja – eredeti szöveg & összefoglaló.”HubPages. N. P., N. D. Web. Április 15. 2014. <http://hunbbel-meer.hubpages.com/hub/Hamlets-Seventh-Soliloquy-Original-Text-Summary>.
Shakespeare, William. Hamlet, Dánia hercegének tragédiája. N. p.: Oxford UP, 1992. Nyomtatás.
egy kérdés, amelyet minden hallgató feltesz
Blair március 29, 2019:
idézem az írását, és példaként használom a hallgatóim Hamletről szóló írásához.
Reda májusban 16, 2017:
csodálatos értelmezés. Köszönöm u
Christy Maria (szerző) áprilisban 21, 2015:
Helló Basarien,
köszönöm. Ezt a karaktert különféle módon lehet ábrázolni, azt hiszem, valóban minden az olvasótól függ, a néző, a színész, vagy a rendező. Érdekes látni, hogy mindenki látja a Hamlet történetét.
Besarien Dél-Florida április 19, 2015:
többször olvastam és láttam ezt a darabot, mint amennyit meg tudok számolni. Soha nem gondoltam Hamletre a depresszió szempontjából. Érdekes, hogy egy szeretett karakter!
Christy Maria (szerző) januárban 22, 2015:
Helló,