számos oka van annak, hogy egy ország miért szeretne Az Európai Unió tagja lenni. Az Európai Unió tagságának egyik fő előnye az egységes piac: az uniós polgárok bármely uniós országban élhetnek vagy dolgozhatnak, és korlátozás nélkül értékesíthetnek árukat.
ezenkívül 27 nemzet uniójaként az EU nagyobb globális hatalommal rendelkezik, mintha minden egyes ország külön-külön cselekedne. További előnyök közé tartozik a magas környezetvédelmi normák betartása és az emberi jogok védelme.
az ilyen látnivalókkal több európai nemzet is jelentkezett az EU-hoz az elmúlt évtizedben. Egyes országok már megkezdték a hivatalos tárgyalásokat, míg mások még nem felelnek meg az EU szigorú tagsági kritériumainak.
ez a cikk az egyes tagjelölt országok által a folyamat során elért szakaszokat vizsgálja, jelezve, hogy az EU mérete és alakja hogyan fog tovább fejlődni az elkövetkező években.
- az Európai Unió növekedése
- hogyan csatlakozik egy ország az EU-hoz?
- Európai Unió tárgyalási fejezetei
- az Európai Unió tagjelölt országai
- Albánia EU-tagság ütemterve
- Montenegró EU-tagságának ütemterve
- Észak-Macedónia EU-tagságának ütemterve
- Szerbia EU-tagságának ütemterve
- Törökország EU-tagság ütemterve
- potenciális uniós tagjelöltek
- az EU-n kívül maradó európai országok
- EU-tagállamok a schengeni térségben
az Európai Unió növekedése
az Európai Unió alapítása óta jelentősen megnőtt. Az országok először az 1950-es évek elején kezdtek együttműködni, az Európai Gazdasági Közösséget (EGK), amely később az Európai Unió, 1958-ra formalizálták.
1958: Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia
1973: Dánia, Írország, az Egyesült Királyság (maradt 2020-ban)
1981: Görögország
1986: Portugália, Spanyolország
1995: Ausztria, Finnország, Svédország
2004: Ciprus, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia
2007: Bulgária, Románia
2013: Horvátország
az utolsó jelentős növekedési időszak 2004-ben volt, amikor 10 ország csatlakozott az Unióhoz. Az Egyesült Királyság az egyetlen nemzet, amely valaha is csatlakozott az EU-hoz, majd később távozott, a Brexit 1.január 2020-én az Egyesült Királyságot elválasztotta az EU-tól.
hogyan csatlakozik egy ország az EU-hoz?
bármely ország, amely megfelel az EU-tagság feltételeinek, kérheti az Európai Unióhoz való csatlakozást. Ezek a követelmények koppenhágai kritériumok, amelyek kimondják, hogy egy országnak többek között stabil demokráciával és jogállamisággal kell rendelkeznie, és el kell fogadnia az összes uniós jogszabályt.
ha egy országot jelöltnek neveznek, akkor Nemzeti jogként el kell fogadnia az uniós szabályokat és rendeleteket. Ez egy összetett folyamat, és a tárgyalások több évig is eltarthatnak.
Európai Unió tárgyalási fejezetei
az EU tárgyalási fejezetei vagy a közösségi vívmányok fejezetei a csatlakozási tárgyalások során megvitatandó különböző területeket fedik le.
a tagjelölt országoktól elvárják, hogy nemzeti jogszabályaikat összhangba hozzák az uniós jogszabályokkal, amint azt a következő területekre vonatkozó 35 fejezet tartalmazza:
- áruk szabad mozgása
- munkavállalók szabad mozgása
- szellemi tulajdonjog
- pénzügyi szolgáltatások
- vámuniók
- igazság, szabadság, ad biztonság
az Európai Unió tagjelölt országai
jelenleg 5 ország csatlakozik az EU-hoz:
- Albánia
- Montenegró
- Észak-Macedónia
- Szerbia
- Törökország
ezek a nemzetek most integrálják az uniós jogszabályokat a nemzeti jogba, ami döntő lépés a tagság megszerzése szempontjából.
2003: Albánia potenciális tagjelöltként szerepel az EU-ban
2009: Az Európai Unióhoz benyújtott hivatalos kérelem
2012: A Bizottság javasolja Albánia uniós tagjelölt státusának megadását
2014: Albánia uniós tagjelölt státuszt kap
2020: az Európai Tanács által megkezdett csatlakozási tárgyalások és tárgyalási kerettervezet előterjesztése
még nem nyitottak meg fejezeteket, a tárgyalások a kezdeti szakaszban vannak.
2006: Montenegró kinyilvánítja függetlenségét Szerbia és Montenegró Államuniójától
2008: Montenegró uniós tagságra pályázik
2012: megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások
a tárgyalások folyamatban vannak, a tárgyalási folyamat során valamennyi fejezetet megnyitottak.
2003: Észak-Macedónia potenciális EU-tagjelöltként azonosított
2004: Észak-Macedónia EU-tagságért folyamodott
2005: a Tanács tagjelölt státuszt ad Észak-Macedóniának
2009: A Bizottság először a csatlakozási tárgyalások megkezdését ajánlja
2020: a csatlakozási tárgyalások megkezdődtek és a tárgyalási kerettervezet bemutatásra került
Észak-Macedónia és az Európai Unió között tárgyalások folynak, fejezeteket még nem nyitottak meg.
2003: Szerbia potenciális uniós tagjelöltként azonosított
2009: Szerbia hivatalosan kérelmezte az EU-tagságot
2012: Szerbia uniós tagjelölt státuszt kapott
2013: Az Európai Tanács által megnyitott csatlakozási tárgyalások
2014: Szerbia és az EU között megtartott első konferencia
a mai napig 18 fejezetet nyitottak meg.
1997: Törökország az EU-tagságra jogosultnak nyilvánítva
1999: Törökország az EU tagjelölt országává válik
2005: a tárgyalási keret meghatározza és a hivatalos tárgyalások megkezdődnek
2015: az első EU-Törökország csúcstalálkozó és a cselekvési terv aktiválása
a tárgyalások 2018 óta befagytak a jogállamisággal és az alapvető jogokkal kapcsolatos kérdések miatt.
potenciális uniós tagjelöltek
a potenciális uniós tagjelöltek még nem felelnek meg az uniós tagság követelményeinek. Jelenleg 2 ország tartozik ebbe a kategóriába:
- Bosznia és Hercegovina
- Koszovó
amíg az összes kritérium nem teljesül, az országok nem kaphatnak uniós tagjelölt státuszt. A tárgyalások csak akkor kezdődhetnek meg, ha egy nemzet hivatalos jelölt.
az EU-n kívül maradó európai országok
azok az európai országok, amelyek az Európai Unión kívül maradnak, és nem tagjelölt vagy potenciális uniós tagjelölt:
- Andorra
- Örményország
- Azerbajdzsán
- Belarusz
- Grúzia
- Izland
- Liechtenstein
- Moldova
- Monaco
- Norvégia
- Oroszország
- San Marino
- Svájc
- Ukrajna
- Egyesült Királyság
- Vatikán
EU-tagállamok a schengeni térségben
a schengeni térség az EU egyik legnagyobb vívmánya. A Határ nélküli zóna problémamentessé teszi a régión belüli utazást. A 27 EU-ország közül 22 a schengeni térség része, beleértve a kanadaiak által leglátogatottabb európai országokat is.
az 5 EU-ország, amely még nem csatlakozott a schengeni övezethez:
- Bulgária
- Horvátország
- Ciprus
- Írország
- Románia
ezen országok mindegyike, Írország kivételével, jogilag köteles csatlakozni a jövőben.
a schengeni övezet részeként az uniós országok részesülnek az ETIAS, az új európai Vízummentességi Program előnyeiből. Az ETIAS célja az EU külső határainak megerősítése az EU-n kívülről érkező látogatók előzetes szűrésével.
az 2022-tól a kanadaiaknak ETIAS utazási engedélyre lesz szükségük a schengeni térségbe való belépéshez, majd a Határ nélküli régióban utazhatnak anélkül, hogy további határellenőrzési pontokkal szembesülnének.